Irodánk kiemelten fontosnak tartja, hogy Ügyfeleink elégedettek legyenek az általunk nyújtott szolgáltatásokkal, erre tekintettel kínálunk előzetes konzultációs lehetőséget személyesen is, természetesen az írásbeli (e-mail) vagy szükség esetén a telefonon történő egyeztetés mellett, valamint elengedhetetlen tartjuk, hogy Ügyfeleink időbeosztását, napi elfoglaltságainak idő korlátait is figyelembe vegyük, tekintettel arra, hogy ezen jogügyletek a vagyoni viszonyok kiemelten fontos és meghatározó szerepet játszanak. A mindennapi életben igencsak sok szervezést igényel a felek időbeosztásának a hétköznapokban történő egyeztetése, és az esetek nagy százalékában könnyebbséget jelentene sok ügy elintézése, amennyiben arra a hétvégén lenne lehetőség.
Irodánk erre tekintettel elsősorban hétvégén – szombaton és vasárnap – vállalja ingatlanjoggal kapcsolatos szerződések elkészítését és ellenjegyzését, ezzel is megkönnyítve Ügyfeleink időpontbeli szervezését, mentesítve a hétköznapi feladatok adta szűkös időkorlátok terhei alól.
A hibátlanul és pontosan szerkesztett adásvételi, illetve egyéb, az ingatlanhoz kapcsolódó szerződések nem vezetnek peres eljárásokhoz, és ezáltal kivédhetővé válnak az ilyen ügyletek buktató, bármely oldalon (vevő-eladó) is álljon, tekintettel arra, hogy mindkét fél érdeke, hogy a jogilag helyesen megfogalmazott szerződéseken keresztül valósuljon meg a tulajdonjog átruházása.
Ezeken túlmenően az ügyvéd képviseli a felet az egyes hatóságok, Földhivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és Kormányhivatal előtt is.
Általános szabályokat a Polgári Törvénykönyv határozza meg.
Speciális jogszabályok:
- Lakástörvény
- Ingatlannyilvántartásról szóló törvény
- Mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földtörvény)
- Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény
- Társasházi törvény.
Általános ingatlanjoggal kapcsolatos jogügyletek:
Adásvételi szerződések, bérleti szerződések, ajándékozási szerződések, ingatlanhoz kapcsolódó illeték- és adótanácsadás, képviselet földhivatali eljárásokban, közös tulajdon megszüntetése iránti perek, közös tulajdonnal kapcsolatos jogviták, ingatlan csereszerződések, ingatlannal kapcsolatos peres eljárások, ingatlan végrehajtás, építési szerződés, belterületbe vonás, tartási szerződés, életjáradéki szerződés, öröklési szerződés, használati szerződés, használati és haszonélvezeti jog alapítása és megszüntetése, tulajdoni lap beszerzése, ingatlanátvilágítás, szolgalmi jog alapítása, ingatlanok átminősítése, jelzálogszerződés, elbirtoklással kapcsolatos ügyek.
Társasházakkal kapcsolatos jogi ügyletek:
- Társasházak képviselete
- Társasház alapítás
- Társasházi Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése.
- Birtokkal és mezőgazdasági, termőfölddel kapcsolatos ügyek:
- Földhasználati, földbérleti szerződések
- Ingatlan kapcsán felmerülő birtokviták (birtokvédelmi eljárás).
Főszabályként elmondhatjuk, hogy az ingatlanok tulajdonjogának átruházásához ügyvéd vagy közjegyző közreműködése szükséges. Az ingatlan adásvételi szerződés vagy az ingatlan ajándékozási szerződés érvényességéhez kötelező az ügyvédi ellenjegyzés vagy a közjegyző általi hitelesítés. Amennyiben ezek elmaradnak, úgy a szerződés érvénytelensége miatt nem alkalmas a Földhivatal általi ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre, azaz harmadik személyekkel szemben nem hatályosul.
Bármely ingatlannal kapcsolatos jog, így a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használati jog, szolgalmi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog, vételi jog (elő és visszavásárlási) bejegyzése kapcsán ezek a szabályok érvényesülnek.
Mindezekből következik, hogy egyrészt, hogy az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd felelősséggel tartozik az általa ellenjegyzett okiratokért, ugyanakkor teljes bizonyító erővel is rendelkezik egy ilyen szerződés.
Mit érdemes tudni a CSOK – családi otthonteremtési kedvezmény – támogatásról, ha használt lakás vásárlásához kívánjuk igénybe venni?
Egyre több adásvételi szerződés elkészítésekor fordulnak hozzám azzal a vevők, hogy a vételár egy részét CSOK támogatással szeretnék teljesíteni.
Jogszabály:
A CSOK rendelet (17/2016. (II. 10.) Korm. r. )
A családi otthonteremtési kedvezményt házastársak vagy élettársak kizárólag együttesen igényelhetik.
Az egy háztartásban élők egyidejűleg egy otthonteremtési kedvezmény igénybevételére jogosultak.
A családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország területén,
a)használt lakás vásárlása vagy
b)meglévő lakás – a kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett – bővítése
céljából vehető igénybe.
A családi otthonteremtési kedvezménnyel megvásárolt lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házastársak és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie.
Lakás: a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,
b) közműves villamos energia szolgáltatással,
c) egyedi fűtési móddal,
d) közműves szennyvízelvezetéssel, ennek hiányában a szennyvíz elhelyezése és tisztítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik, és
e) közműves ivóvíz-szolgáltatással, ennek hiányában a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van;
használt lakás:olyan lakóingatlan, amely nem minősül az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott új lakásnak;
A lakás hasznos alapterületének el kell érnie:
a) egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,
b) két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,
c) három gyermek esetén a 60 négyzetmétert,
d) négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert.
Lakás vásárlása érdekében igénybe vett támogatás esetén a lakás vételára nem haladhatja meg a 35 millió forintot. A lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.
Igen!
A támogatás megállapítása során
a) a meglévő gyermeket,
b) a 24. hetet betöltött magzatot, valamint
c) a vállalt gyermekeket
együttesen kell figyelembe venni.
A fiatal házaspár – házastársak, akik közül legalább az egyik fél a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét – gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év.
Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalásra a támogatási szerződésben meghatározott határidőig gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével a támogatás folyósításának napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten – a gyermekvállalási határidő leteltét követő 60 napon belül – vissza kell fizetni. Ha a gyermek halva születik, a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni.
Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződéssel rendelkező támogatott személy esetén a családi otthonteremtési kedvezmény azon utóbb született gyermek után is igényelhető, akire tekintettel a támogatott személy nem részesült a családi otthonteremtési kedvezményben. Az utóbb született gyermek után igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény gyermekenként 400 000 forint, azzal, hogy lakás bővítése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény nem haladhatja meg a 19. § (3) bekezdésében meghatározott bekerülési költséget.
Gyermek:
a) a magzat a várandósság betöltött 24. hetét követően, valamint
b) aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, és
ba) a 20. életévét még nem töltötte be,
bb) a 20. életévét már betöltötte, de felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy
bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;
a) a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő gyermekét,
b) a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit együttesen,
c) a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő közös, a házastársak nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen kell figyelembe venni.
A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege
a) egy gyermek esetén 600 000 Ft,
b) két gyermek esetén 1 430 000 Ft,
c) három gyermek esetén 2 200 000 Ft,
d) négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft.
A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy
a) az igénylő büntetőjogi felelősségét az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt bíróság nem állapította meg, vagy büntetőjogi felelősségét a bíróság az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt megállapította, de a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének időpontjában az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült;
b) az igénylőnek ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása;
c) az igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint – ide nem értve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személyt – biztosított, és legalább 180 napja – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan
ca) a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottként szerepel,
cb) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy
cc) kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja;
d) a lakás a műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas;
e) az igénylő – lakáscsere esetén a csereszerződés tárgyát képező lakás, valamint lakás bővítése esetén a bővíteni kívánt lakás kivételével – más lakásban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, ide nem értve azt, ha lakástulajdona – a tulajdoni hányad mértékétől függetlenül – szerződésen vagy jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére e rendelet hatálybalépését megelőzően, vagy lakástulajdona jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére e rendelet hatálybalépésekor vagy azt követően került sor;
f) az igénylő a vételár vagy a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának a 18. §-ban foglaltak szerint kiszámított vételárát;
g) lakás vásárlása esetén az igénylő az adásvételi szerződést benyújtsa.
Lakás vásárlása esetén nyilatkozni kell arról, hogy az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint gazdálkodó szervezet eladó esetén az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal.
Vállalja, hogy lakás vásárlása esetén a vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10 százalékát készpénzben, a fennmaradó fizetési kötelezettséget az eladó által megjelölt – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti.
Vállalja, hogy az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításától, bővítés esetén az utolsó részfolyósítástól számított 10 évig – a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig – a lakásban életvitelszerűen lakik.
A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötésének időpontjától számítva 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.
A fenti időszakban a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.
Házasság felbontása esetén, ha a volt házastársak közös lakásukat az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom idején idegenítik el, úgy őket – a (3) bekezdés kivételével – az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli.
(2) A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni.
(3) Házasság felbontása, érvénytelenítése esetén, ha
a)− a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat vagy a házassági vagyonmegosztási szerződés alapján − az egyik fél a másik féltől megszerzi a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével vásárolt lakás tulajdonjogát, és
b) a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat alapján – a nagykorúvá vált gyermek kivételével – valamennyi gyermek lakóhelye, akikre tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vették, a lakás tulajdonjogát megszerző félnél marad,
a tulajdoni hányadát elidegenítő felet az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli.
Az ember halálával hagyatéka, az örökhagyó halálának pillanatában, mint egész száll az örökös(ök)re. Az örökhagyó hagyatéka magában foglalja a néhai vagyonát (aktívák) és tartozásait (passzívák) is. Az örökös(ök) vonatkozásában az öröklési igény nem évül el. A hagyaték visszautasítására a jogszabály lehetőséget biztosít - néhány kivételtől eltekintve - csak a teljes hagyaték tekintetében, tehát a hagyaték pozitív és negatív részeire teljes körűen kiterjedően.
Örökölni végintézkedés, ennek hiányában a Polgári Törvénykönyv szerint törvényes öröklés rendje alapján lehet, tehát amennyiben az örökhagyó végintézkedés hátra hagyása nélkül hunyt el, abban az esetben az örökösök személyét és az örökhagyó hagyatékából történő részesedésük arányát jogszabály határozza meg.
A hagyatéki eljárások lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye vagy utolsó belföldi tartózkodási helye volt; ezek hiányában, akinek a székhelyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található, ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti, vagy bármelyik hiánya esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző az illetékes. A felsoroltak egymást követő és kizáró sorrendben állnak fenn. Irodánk az ország bármely területéről vállal megbízásokat.
Polgári Törvénykönyv (Ptk.)
Hagyatéki eljárásról szóló törvény
Hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló KIM rendelet
Végrendelet
Alapvetően az örökhagyó akaratának megtestesülése, egyoldalú nyilatkozata, mely személyesen az örökhagyótól származik. A végrendelet rendelkezései jogszabályba nem ütközhetnek, a Polgári Törvénykönyv Öröklési jogi része meghatározza a kötelező alaki követelményeket, melyek az érvényes végrendelet meglétének elengedhetetlen követelményei. Végrendelkezni közvégrendelettel, írásbeli magánvégrendelettel, és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott esetben szóbeli végrendelettel lehetséges.
Öröklési szerződés
Az öröklési szerződés nem csupán az örökhagyó egyoldalú nyilatkozata, ebben az esetben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – teljes vagyona, vagy csak annak egy meghatározott része, illetve meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi, a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve a gondozás teljesítésére. Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet, viszont az örökhagyóval szerződő félnek az öröklési szerződésben foglalt végrendeleti rendelkezése érvénytelen.
Halál esetére szóló ajándékozás, rendelkezés várt örökségről
A halál esetére szóló ajándékozás a végintézkedések egyik fajtája, tartalmilag ajándékozási szerződésnek felel meg, és a felek egybehangzó nyilatkozataival jön létre, azzal a feltétellel, hogy a megajándékozott túléli az ajándékozót – jövőbeli feltétel, amely a szerződés hatálybalépésének elengedhetetlen feltétele - , és alaki követelmények tekintetében a végrendelet alaki követelményeit kell betartani. Alanyai – ajándékozási szerződéstől eltérően, a halál következtében bekövetkező jogutódlásra tekintettel – csak természetes személyek lehetnek.
A rendelkezés várt örökségről egy olyan Ptk. által kínált lehetőség, mely révén az örökösök még az örökhagyó életében rendezhetik az egymás között fennálló örökséggel kapcsolatos igényeiket, tartalmát tekintve ez a szerződés az örökösök nyilatkozatait tartalmazza az örökségük felosztása vonatkozásában. Az örökhagyó általában nem alanya az ilyen szerződéseknek, de részvételének jogi akadálya nincs, jelenléte olyankor indokolt, ha valamelyik örökös le kíván mondani örökrészéről is, ugyanis ez egy szerződést hoz létre az örökhagyó és a lemondó örökös között (ún. lemondási szerződés). Az öröklésről történő lemondás főszabályként kiterjed a kötelesrészre is, kivéve ha a felek ettől eltérően állapodnak meg. A lemondás azonban a lemondó leszármazóira nem terjed ki, sőt a lemondás által lehetséges, hogy ép a lemondó leszármazói örökölnek, a lemondó helyett, annak az öröklésből történő kiesése folytán.
Tartási és életjáradéki szerződés
Szorosan nem tartozik egyik sem az öröklési joghoz, de kiemelendő, hogy a tartási szerződéssel lekötött ingatlan már nem lesz része az örökhagyó hagyatékának.
Más formai követelmények vonatkoznak ezekre, mint az öröklési szerződésre, ugyanis nem vonatkoznak a végrendelet szigorú formai követelményei. Másik lényeges különbség a tulajdonjog átszállásával kapcsolatos, ugyanis amíg az öröklési szerződés esetén a tulajdonjog az örökhagyó halála után száll át az öröklési szerződés másik alanyára, addig a fenti szerződések esetén már a szerződés megkötésekor átszáll a tulajdonjog a szerződés másik alanyára, továbbá az öröklési szerződés esetén az örökös javára elidegenítési és terhelési tilalom, a fenti szerződések esetén az eltartott javára holtig tartó haszonélvezeti jog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Amennyiben ezen szerződések ingatlan vagyont érintenek, úgy ügyvéd közreműködése kötelező.
Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletében tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. A kizárásról szóló nyilatkozatot az örökhagyó végrendeletében vagy külön okiratban is megteheti, ez utóbbira természetesen a végrendelet alaki kellékeit kell alkalmazni. A kizárás oly módon is történhet, hogy az örökhagyó mást nevez örököséül, és ezáltal a mellőzött személy nem örököl.
Elsőként is fontos különbséget tenni a kizárás és a kitagadás között. A kitagadást indokolni kell, a kizárást azonban nem, továbbá különbség az is, hogy a kizárással az örökös a kötelesrészt örökli, csak az azon felüli vagyont nem, azonban a kitagadás esetén a kötelesrész sem jár.
A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát megjelöli és a megjelölt ok valóban is fennáll. A Ptk. konkrétan megjelöli a kitagadási okokat. Amennyiben később az örökhagyó a kitagadási okot megbocsátja, úgy az örökös a kötelesrészére igényt tarthat, ebben az esetben a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik, és az örökös az általános szabályok szerint fog örökölni.
A lemondással nem azonos, így nagyon fontos tisztázni a kettő fogalom közötti lényeges különbséget. Az örökség visszautasítására az örökösnek az örökhagyó halálát követően, azaz a hagyaték megnyílásakor van lehetősége. Általános szabályként az örökséget csak teljes egészében lehet visszautasítani, ez alól két kivétel van. Az egyik, ha az örökség tárgya mezőgazdasági céllal rendelkezik, és az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységgel, a másik, ha az örökös végintézkedés és a törvényes öröklés rendje szerint is jogosult az öröklésre, akkor az egyik jogcímen megszerzett részt önállóan visszautasíthatja.
Az örökség visszautasítására a közjegyző előtti hagyatéki eljárásban van lehetősége az örökösnek. A visszautasítás jogáról le lehet mondani a közjegyzőnél tett bejelentéssel, ráutaló magatartással, vagy hallgatólagosan, azonban ezt követően már nem lehet élni a visszautasítás jogával.
Az öröklési igények nem évülnek el, bármeddig érvényesíthetők, a kötelmi igények azonban 5 éven belül elévülnek.
A Ptk. egyértelműen meghatározza, hogy örökölni végintézkedés alapján, ennek hiányában a törvényes öröklés rendje szerint lehetséges. Amennyiben az örökhagyó végintézkedést hagyott hátra, az határozza meg az öröklés rendjét.
Hogyan lehetséges érvényes végintézkedést/végrendeletet tenni?
A Ptk. szigorú követelményeket sorol fel az érvényes végrendelet vonatkozásában. Az örökhagyó a halála esetére teljes vagyonáról, vagy annak csak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet, de ezt csak személyesen teheti meg, továbbá az írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven kell megtenni, amelyet a végrendelkező személy ért. A sajátkezűleg írt végrendelet esetén az írás tudás, más személy által írt végrendelet esetén az örökhagyó olvasási tudása elengedhetetlen feltétel. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező saját maga is írhatja, de más is leírhatja, itt azonban fontos megjegyezni, hogy a géppel írt végrendelet nem számít saját írásnak, még abban az esetben sem, ha az a végrendelkezőtől származik.
Az írásbeli magánvégrendeletnek, mint ahogy már említettük a Ptk. által meghatározott alaki érvényességi szempontoknak kell megfelelnie.
Kiemelten fontos, hogy az írásbeli magánvégrendelet készítésének ideje az okiratból egyértelmű megállapítható legyen. A sajátkezűleg írt magánvégrendelet a végrendelkezőnek teljes egészében saját magának kell írni (kézírással) és alá kell írnia. A más által írt magánvégrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében kell a végrendelkezőnek aláírnia, vagy amennyiben az már részéről aláírásra került, úgy a két tanú együttes jelenlétében az aláírást magáénak kell elismernie. Mindkét esetben a tanúknak – e minőségüket az iraton feltüntetve – aláírásukkal kell ellátni az iratot. A magánvégrendeletet akár nyílt, akár zárt iratként a végrendelkező – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezheti közjegyzőnél.
A több különálló lapból álló, sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet csak abban az esetben lehet érvényes, ha minden lapján folyamatos sorszámozással látták el, az első oldalt is. A más által írt írásbeli magánvégrendeletnél ugyanezen szabály érvényes azzal, hogy minden lapján a végrendelkező és minkét tanú is aláírta.
A végrendelet megtámadására az jogosult, aki az érvénytelenség vagy hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A megtámadás jogával az öröklés megnyíltától számított öt éven belül lehet élni.
Sok esetben a végrendelkező házastársa vagy élettársa javára tesz végrendeletet az életközösségük fennállása alatt. Ez azonban csak akkor hatályos, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség fennáll, hatálytalan, ha már nem áll fenn, és az eset körülményeiből egyértelmű és nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás, és az életközösség megszakadását követően az örökhagyó már nem akarta juttatásban részesíteni házastársát vagy élettársát.
A végrendelet a visszavonásával hatálytalanná válik. A visszavonásra – amennyiben a Ptk. eltérően nem rendelkezik – a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben a végrendelkező újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni azzal, hogy a korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései – amennyiben az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak.
Az írásbeli magánvégrendeletek letétbe helyezési lehetőségei a végrendelkezők számára valóban csak lehetőségek, és kötelezettséget nem teremtenek. Tény, hogy ezen lehetőség valamelyikének igénybe vételével a végrendelet biztonságos fennmaradása és a majdani hagyatéki eljárásban történő figyelembe vétele 100%-os.
Mivel a letétbe helyezés nem kötelező, úgy az életben előfordulhatnak olyan esetek, amikor az írásbeli magánvégrendeletek elvesznek, megsemmisülnek, vagy esetleg megsemmisítésre kerülnek.
Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó, vagy az ő beleegyezésével más személy azt megsemmisíti. Amennyiben az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában marad, de az bármely ok miatt nem kerül elő, ellenkező bizonyításig azt kell vélelmezni, hogy azt az örökhagyó megsemmisítette.
A közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet nem veszti hatályát amiatt, hogy a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívülálló okból megsemmisült, vagy nem található meg, kivéve, ha az örökhagyó a megsemmisülésbe belenyugodott.
Az új Ptk. a korábban hatályban lévő jogszabályoktól eltérően szabályozza ezen fő kérdést.
Korábban a törvényes öröklés rendjében az örökhagyó túlélő házastársát a teljes hagyatéki vagyon vonatkozásában özvegyi jog illette meg. A hatályos Ptk. rendelkezései szerint az örökhagyó túlélő házastársát a leszármazó örökös(ök) mellett megilleti egyrészt holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, továbbá egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. Ezen haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a túlélő házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Amennyiben az örökösök osztályos egyezséget kötnek a házastársnak az egy gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.
Az életközösség fennállása fontos kérdés, mert amennyiben az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás, úgy az örökhagyó házastársa nem örökölhet. Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
Amennyiben leszármazó hátrahagyása nélkül hunyt el az örökhagyó, vagy a leszármazó nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Ezen túlmenően a hagyatéki vagyon felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
A házastársat az ági vagyon vonatkozásában holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Fontos azonban itt megjegyezni, hogy mind a házastárs, mind pedig az ági örökös – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak vonatkozásában – amint arra fentebb kitértünk – nem igényelhető ezen jog megváltása. A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.
A túlélő házastársa az ági vagyon egyharmada illeti meg.
Amennyiben nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Ági öröklésnek van helye a testvértől vagy testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy testvér leszármazója az örökhagyótól közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki azt ezen a címen örökölné.
Az ági vagyonra vonatkozó öröklési szabályok nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándékokra. Továbbá nem terjednek ki arra a vagyontárgya, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett, vagy annak értékén vásárolt vagyontárgyra. Nem lehet ági öröklési igényt támasztani az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra.
A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Amennyiben mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett az öröklésből, a nagyszülő, ha ő is kiesett, az örökhagyó további felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Amennyiben nincs ági örökös, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illet meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna. Amennyiben a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezet jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat. A törvényes örökösként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgyis, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is, ez az úgynevezett ingyenes adomány. Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.
A hagyaték tiszta értékének kiszámításának a hagyományokat és a meghagyásokat nem lehet teherként figyelembe venni.
Az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott szolgáltatás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.
A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül, tehát ezen időn belül van lehetőség az érvényesítésére.
Az örökhagyó illő eltemetésének költségei,
a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek,
a hagyatéki eljárás költségei, az örökhagyó tartozásai,
a kötelesrészen alapuló kötelezettségek,
a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségek.
A hagyatéki tartozások kielégítésének sorrendje szerint az előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrébb álló csoportba soroltakat, tehát a hagyatéki tartozások kiegyenlítésének sorrendje meghatározott. Abban a csoportban, amelyben valamennyi tartozás teljes kiegyenlítésére nincs lehetőség, a kielégítésnek a követelések arányában van helye.
Az örökös(ök). A hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
Azokat a vagyontárgyakat, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket, és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál figyelembe venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el. Az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel.
A házastárs a haszonélvezetével terhelt vagyonból tűrni köteles a hitelezők követelésinek kielégítését, a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével.
Végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő a hagyatéki tartozásokért a kezelt vagyonnal úgy felel, mintha dologi hagyományban részesült volna.
Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind azt követően egyetemlegesen felelnek.
Az az örökös, akinek az örökhagyó a hagyatékból a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyon értékű, meghatározott vagyontárgyat juttatott, a hagyatéki hitelezők követeléséért akkor felelős, ha a követelés a többi örököstárstól nem hajtható be.
Amennyiben a vagyontárgyat az örökhagyó házastársát örökösként megillető haszonélvezeti jog terheli, a vagyontárgyat a haszonélvezet megszűnése után kell kiadni.
Az örökösök a hagyatékot – kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan – a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel feloszthatják egymás között. Az osztályos egyezség esetén a hagyatékot öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni.
A Ptk. ezt osztályrabocsátási kötelezettségként fogalmazza meg azt az esetet, amikor az örökös az örökhagyó életében már kapott az örökhagyótól valamilyen vagyontárgyat.
Amennyiben több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.
Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.
A szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
A hagyatéki eljárás szabályait a 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról (továbbiakban: Tv.) és a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet szabályozza. A törvény célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást biztosítsa.
A hagyatéki eljárás fő szabály szerint az elhunyt utolsó állandó bejelentett lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál indul meg, de magát az eljárást az illetékes közjegyző folytatja le. A jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány vagy egyéb bejelentés alapján értesül az örökhagyó haláláról, és ez után kövekezik a hagyatéki eljárás megindítása.
Első intézkedésként az anyakönyvi hivatal munkatársa vagy a hagyatéki előadó egy nyomtatvány megküldésével nyilatkoztatja a hozzátartozót arról, hogy van-e az elhunytnak vagyontárgya és arról, hogy nevezze meg az általa ismert örökösöket. A hozzátartozó tehát írásban nyilatkozik az általa ismert vagyontárgyakról.
Amennyiben a hivatal a hagyatéki eljárás megindítása után azt állapítja meg, hogy nem rendelkezett az elhunyt leltározandó vagyontárggyal, úgy lezárja az ügyet. Abban az esetben, ha van leltározandó vagyontárgy, úgy a jegyző elkészíti a leltárt.
A Tv. szerint a hagyatékot leltározni kell, ha a hagyatékban
1. aa) belföldön fekvő ingatlan van,
2. ab) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van,
3. ac) lajstromozott vagyontárgy van,
4. ad) a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, vagy valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.
A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is.
A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt
a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és
aa) méhmagzat,
ab) kiskorú,
ac) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,
ad) ismeretlen helyen lévő személy,
ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy
b) csak a Magyar Állam.
A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte.
A leltározást a jegyző végzi.
Hangsúlyozandó tehát, hogy minden esetben hagyatéki leltárt köteles készíteni a jegyző, ha az örökhagyó rendelkezett ingatlannal (házzal, lakással, termőfölddel, nyaralóval, stb.), vagy 300.000 Ft összeghatárt meghaladó ingósággal, személygépkocsival, gazdasági társaságban való részesedéssel.
A több névre szóló ingóság (pl. házastárssal, gyermekkel közös lakossági folyószámla, bankbetét) összeghatártól függetlenül hagyatéki eljárás köteles.
A leltár felvételéhez be kell nyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz a szükséges iratokat, így minden esetben a halotti anyakönyv kivonatot, és az ügytől függően az elhunyt számlakivonatát, igazolást a takarékbetétkönyvről, értékpapírról, részvényről, üzletrészről, nyugdíjszelvényt, fel nem vett járandóságról munkáltatói igazolást, forgalmi engedély másolatot, a tulajdoni hányadot tartalmazó cégkivonatot, adott esetben végrendeletet, eltartási-, életjáradéki-, vagy öröklési szerződést.
Az ingóságok helyszíni leltározására (a vagyon fekvésének helyén) csak kivételesen, a jogszabályban külön meghatározott esetekben kerül sor pl. kiskorú öröklési érdeke veszélyeztetve van, csak a Magyar Állam örököl, a közjegyző vagy a jegyző azt indokoltnak tartja, ha a helyszíni leltározást kéri az örökösként érdekelt személy vagy pl. a gyámhatóság). A helyszíni leltár felvételének idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekelteket.
A hagyatéki előadó ezt követően intézkedik a földhivatali tulajdoni lapok beszerzése iránt, és beszerzi minden ingatlanra vonatkozóan az értékbecslést is.
A leltár felvételének ügyintézési határideje a tudomásra jutástól számított 30 nap.
A leltár elkészítését és az iratok beszerzését követően a jegyző továbbítja a teljes iratanyagot az illetékes közjegyzőhöz. A közjegyzőt nem választhatja meg szabadon a hozzátartozó/örökös, azt a hivatal a jogszabályi előírások alapján jelöli ki, az örökhagyó lakhelye és a halálának időpontja (attól függően, hogy melyik hónapban halt meg az örökhagyó) szerint.
Az a közjegyző az illetékes, akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt; ennek hiányában, akinek működési területén az örökhagyó meghalt; ha pedig külföldön halt meg, akkor akinek működési területén a hagyatéki vagyon van. Több illetékes közjegyző közül a megelőzés elve alapján a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytathatja le, akinél az eljárás korábban indult meg.
Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, az örökhagyó haláláról értesül, majd a jegyző a hozzá becsatolt iratok alapján és a felek meghallgatása után elkészíti a hagyatéki leltárt.
Az eljáráscélja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást tanúsítsa. Figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben a hagyatéki eljárás hagyatékátadó végzéssel zárul, a hagyatékátadó végzés nem bizonyíthatja sem a hagyatékként leltározott vagyontárgy hagyatékhoz tartozását, sem a létét. Magyarán csak abban az esetben tudja a hagyatékátadó végzés alapján a neki átadott vagyontárgyat az örökös birtokba venni, ha az valóban az örökhagyó tulajdona volt. A hagyatékátadó végzés csak azt tanúsítja, hogy az örökhagyó jogutóda kicsoda, de azt nem, hogy az örökhagyó valóban tulajdonos volt.
Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye vagy utolsó belföldi tartózkodási helye volt; ezek hiányában, akinek a székhelyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található, ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti, vagy bármelyik hiánya esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző az illetékes. A felsoroltak egymást követő és kizáró sorrendben állnak fenn.
A közjegyző feladata, hogy független és pártatlan segítséget nyújtson a hagyatéki eljárásban érdekelteknek, tájékoztassa őket eljárási jogaikról és kötelezettségeikről. A közjegyző a jegyző által elvégzett hagyatéki leltározást követően, a jegyző által a közjegyzőnek megküldött hagyatéki leltár alapján kezdi meg a tárgyalás előkészítését. A közjegyző csak akkor tűzi ki a tárgyalást, ha az ügy tárgyalásra alkalmassá válik, ha a tényállás tisztázásához szükséges minden adat rendelkezésre áll. Tekintettel arra, hogy a tárgyalás előkészítése során általában a közjegyzőnek több szervet is meg kell keresnie, amely több hónapot is igénybe vehet, ezért erre kifejezett törvényi határidő nincs.
A tárgyalás előkészítését követően kitűzheti a közjegyző a hagyatéki tárgyalást. A tárgyalásra a hagyatéki eljárásban érdekelteket megidézi. Ha a tárgyaláson az idézett szabályszerű idézés ellenére sem személyesen, sem képviselője útján nem jelenik meg, az a tárgyalás megtartásának és a hagyaték átadásának vagy az eljárást befejező más végzés meghozatalának nem akadálya, a külföldön lakó örökös részére ez esetben a közjegyző a hagyatékátadó végzést hirdetményi úton kézbesíti.
Ha az idézettek személyes megjelenése akadályba ütközik, különösen az örököstárs, hozzátartozó (a fél egyeneságbeli rokona és annak házastársa, a fél házastársa és élettársa, az örökbefogadó-, mostoha és nevelőszülője, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeke, a fél testvére és annak házastársa, a házastársának egyeneságbeli rokona és testvére) és ügyvéd láthat el a hagyatéki eljárásban képviseletet. A meghatalmazás lehet ügyvédi meghatalmazás vagy azt közjegyzői okiratba, közjegyző által hitelesített magánokiratba, vagy két tanú előtt aláírt teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A tanúk nevét és lakóhelyét – ennek hiányában tartózkodási helyét – olvashatóan is fel kell tüntetni az okiraton. A meghatalmazott az eredeti írásbeli meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első jelentkezése alkalmával köteles az iratokhoz csatolás végett a közjegyzőnek átadni. A szembenálló, egymással jogügyletre lépni kívánó, vagy egymással ellentétesen érdekelt felek az eljárásban egymást nem képviselhetik, valamint az eljárásban az ilyen feleknek nem lehet ugyanaz a személy a képviselője.
A külföldön kiállított meghatalmazáson, szerződésen a meghatalmazó/megbízó aláírását konzuli hitelesítéssel kell ellátni. Ugyancsak elfogadható, ha a nyilatkozattevő aláírását az adott külföldi ország illetékes hatósága vagy hitelesítésre jogosult szerve olyan módon hitelesítette, hogy az az adott ország és Magyarország között érvényben lévő nemzetközi egyezményeknek vagy uniós jogforrásoknak megfelelően szükség esetén felülhitelesítésre került (Apostille tanúsítvány vagy diplomáciai felülhitelesítés). Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását, ha ezt a közjegyző szükségesnek tartja, be kell mutatni.
Az örökösnek a hagyatéki tárgyaláson módjában áll a hagyatékot vagy annak egy részét örököstársára, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre, vagy hagyatéki hitelezőre átruházni. Az örökösnek érdekében áll, hogy a szerző fél a tárgyaláson megjelenjék, illetve annak nyilatkozatát becsatolják. Ennek hiányában a közjegyző az átruházást nem veszi figyelembe.
A felek (a hagyatéki eljárásban érdekeltek) és a képviselők az eljárásban a jogaikat jóhiszeműen kötelesek gyakorolni, és az eljárásbeli kötelezettségeiknek kötelesek eleget tenni. A felek kötelesek a tényállításaikat, nyilatkozataikat – az ügy állása szerint – a gondos és az eljárást elősegítő ügyvitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni.
A tárgyaláson az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján a közjegyző megállapítja a hagyaték átadásához szükséges tényállást, az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint azt, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben. A tényállás tisztázása keretében meg kell állapítani a törvényes örökösként fellépő személy és az örökhagyó között fennálló hozzátartozói, illetve rokoni kapcsolatot is.
A közjegyző a hagyatéki tárgyalás berekesztését követően kihirdeti a hagyatékátadó végzést, mely ellen a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszéken fellebbezésnek van helye.
A hagyatéki eljárás költsége elsősorban a közjegyzőt a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály szerint megillető munkadíj és költségtérítés összege (közjegyzői díjazás). A közjegyzői díjazást annak kell viselnie, aki örököl; ilyen személy hiányában annak, aki a hagyatékra igényt terjesztett elő. Ha a hagyatéki eljárás díjának előlegezésére, illetve viselésére többen kötelesek, e kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.
Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát) öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg.
Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt vagy a hagyaték tárgya kizárólag külföldi ingatlan vagy olyan külföldön lévő ingóság, melynek átadására vonatkozóan a közjegyzőnek nincs joghatósága. Ha az örökhagyó hagyatéki eljárása hagyatékátadó végzéssel már lezárult, öröklési bizonyítvány kiadásának már nincs helye, a hagyatékátadó végzés ugyanis az általános jogutódi minőséget is igazolja, az átadott vagyon öröklésén felül.
Ha a hagyatéki eljárás (alaphagyatéki eljárás) befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, tehát azt a jegyzőnél kell megindítani a hagyatéki leltár felvétele végett, melyet aztán az alaphagyatéki eljárásnak megfelelően a jegyző küld meg a közjegyzőnek.
Lényeges, hogy az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények – az örökség visszautasításától vagy a visszautasítás jogáról való lemondástól eltekintve – a póthagyatéki eljárásra nem hatnak ki, tehát ott akár más öröklési rend szerint is örökölhetnek az örökösök. A közjegyző a hagyatékátadó végzés meghozatalát megelőzően hivatalból intézkedik az alaphagyatéki iratok beszerzése érdekében.
Igen. A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés ellen a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, amennyiben az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.
Az eljárás megismétlésének azonban határideje van: a kérelmet az érdemi végzést hozó közjegyzőnél kell jegyzőkönyvbe mondani vagy írásban benyújtani a hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye, az érdekelt igényét ezt követően csak polgári perrel érvényesítheti.
A hagyatéki eljárás díjköteles.
A hagyatéki eljárásért a lentebb kifejtett módon kell eljárási díjat fizetni. Ha tehát az eljárás tárgyának értéke megállapítható, akkor az ügyértékhez igazodó munkadíj összegének fele illeti meg a közjegyzőt, ha nem állapítható meg, akkor a munkadíj összege 2000 Ft.
A hagyatéki eljárás díja is a közjegyzői díj általános képlete szerint áll össze: közjegyzői munkadíj ügyérték vagy ráfordított idő alapján + a 40%-os költségátalány + a készkiadások. A hagyatéki eljárás díja magában foglalja az eljárás során történő letétkezelés díját és költségét; a letétbevétellel kapcsolatos készkiadások az általános szabályok szerint felszámíthatóak. A közjegyző viszont a letét után kamatot nem fizet.
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
Munkadíj az ügyérték alapján:
Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.
Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:
a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;
b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;
c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;
d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;
e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;
f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;
g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.
Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján:
Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.
A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.
Költségtérítés.
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj, amely 1500 Ft.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
feltöltés alatt
feltöltés alatt
feltöltés alatt